Egy újabb könyv ihlette téma következik, és bár a szöveg egyáltalán nem teljes, aki szeretné, utánanézhet.

A szabadkőművesség világszerte több millió taggal rendelkező, számtalan formában működő mozgalom, amely – önértelmezése szerint – a szellem szabadságának egyetemességét vallva, a felvilágosodás hagyományait követve tevékenykedik. A szabadkőművesség legfelsőbb szervezeti eleme a Nagypáholy. Fennhatóságának területe általában megegyezik a számára otthont adó állam területével. A Nagypáholy élén a határozott időre választott Nagymester áll, a Nagypáholy egyéb vezetőségét ugyancsak választják.

Az ún. angol rendszerű (illetve: reguláris) szabadkőművességben egyebek mellett a tagság számára alapvető követelmény az Istenbe vetett hit. Ennek a hitnek a megnyilvánulását - azaz hogy ki mely vallás szerint hisz Istenben - a regulárs szabadkőművesség nem firtatja tagjaitól, hiszen a reguláris páholyokban vallási és politikai témák megvitatása tilos. Éppen ezért Istent a szabadkőműves ceremóniákban és szóhasználatban a Világegyetem Nagy Építőmesterének nevezik.

Az ún. francia rendszerű (avagy: irreguláris) szabadkőművességben nem követelmény az Isten-hit, mint ahogy az ebben a szisztémában dolgozó szervezetek időnként politizálnak is.

1929-ben az angolok kiadják a regularitás alapelveit tartalmazó dokumentumot (Basic Principles), amelyben deklarálják, hogy milyen alapon ismernek el ők nagypáholyokat - azaz mi szerint döntik el, hogy melyik szervezetet tekintik szabadkőművesnek és melyiket nem. Ennek főbb pontjai: a tagoknak valamely vallás szerint hinniük kell Isten létében; a páholyoknak csak férfiak lehetnek a tagjaik; a páholyokban vallási és politikai kérdések taglalása tilos; nem tartható fent szabadkőművesi kapcsolat olyan szervezetekkel, amelyek ezen elveket nem tekintik a magukénak.

1945-ben a hatóságok újra engedélyezték a szabadkőműves-páholyok működését, a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy azonban ezúttal csak öt évig működött: Benedek Marcell nagymester minden igyekezete és diplomáciai képessége ellenére, mivel az államszocializmussal nem férhetett össze a szabadkőművesség gondolati szabadsága, 1950-ben megint betiltás következett. Ez így maradt 1989-ig, amikor is a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy újraindulásakor az angolszász rendszerhez csatlakozott, egyúttal reguláris nagypáhollyá vált. Az 1992-ben létrejött Magyar Nagyoriens ugyanakkor a francia rendszerhez csatlakozott, angol szempontból tehát irregulárisnak számít.

Nem elfelejtendő, hogy a szabadkőművesek Különleges naptárrendszert használnak. Az ő időszámításuk szerint ma a (teremtéstől számolva Kr.e. 4004 [szerintük]) 6010 7. hó 15.-e van. A hónapokat számozzák, amúgy azonosak, de az első hónapjuk nem január, hanem március.

A magyar szabadkőművesek listája (érdemes megnézni, bár elég régi, sok rajta az ismerős név): http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_szabadk%C5%91m%C5%B1vesek_list%C3%A1ja

A magyar szabadkőműves páholyok még ma is léteznek. Annyira, hogy honlapjuk van, és felvételt hirdetnek. A honlapjuk: http://www.nagyoriens.hu/ (ajánlom a GYIK-et)

Ennyit mára, remélem ettől megint okosabbak lettünk egy kicsit.

Sajnálom hogy az elmúlt hat napban hanyagoltam a blogomat, de több okom is volt rá... De most ötletekkel teli visszatértem és ÍROK! Ha valaki azt kérdezné, honnan jutott az eszembe ilyen téma, annak most az elején elmondom hogy az "Angyalok és Démonok" /Dan Brown/ c. könyv ihletett meg, és mindenkinek ajánlom.

Tehát az antianyag... Tulajdonságai megegyeznek az anyagéval, amely az általunk ismert világegyetemet alkotja. Egyetlen különbség van az anyag és az antianyag között. Ez pedig az atom részecskéinek töltése.

Tudjuk, hogy az általunk ismert "anyag" atom 3 fő részecskéből tevődik össze. Proton (+ töltés), neutron (töltés nélkül), illetve az elektron (- töltés). Az atomon belül a töltések kiegyenlítik egymást, ezért kívülről egy atomnak nincsen töltése.

Ugyanez a helyzet az antianyag részecskével is, kivéve egy nem elhanyagolható tényt. Ez pedig az, hogy az atom belső részecskéinek töltése az ellentettje az anyagénak, tehát antiproton (- töltés), antineutron (ami lényegében megfelel a neutronnak), és a pozitron(+ töltés).

A CERN valóban állított elő antianyagot, de egyenlőre csak hidrogént és deutériumot. Nagy mennyiségű antianyag előállítása rengeteg időbe és energiába telne.

Miért olyan veszélyes az antianyag? A válasz a töltésekben keresendő. Ha két "anyag" atom ütközik, a külső elektronfelhők töltése azonos, tehát azonnal taszítani kezdik egymást, és nem történik semmi probléma. Azonban amennyiben "anyag" ütközik "antianyaggal" a külső elektron, illetve pozitron felhők nem taszítani, hanem vonzani fogják egymást, aminek egy miniatűr karambol lesz a következménye. Az anyag teljes egészében megsemmisül, és tiszta energia - foton - lesz belőle. Amint pedig Einstein megmondta: E=mcc (nem tudok indexszámokat írni), tehát óriási energia szabadul fel, már kis mennyiségnél is. De nem csak az antianyag semmisül meg hanem a vele ütköző anyag is, majd a közös energiájukkal elpusztítanak mindent, ami túl közel van.

Részletesebben: http://www.nethirlap.hu/printme.php?cikk=20642
http://www.metropol.hu/cikk/407053

 Mindenki ismeri a lila bocit, és Gombóc Artúrt, ezért most egy kicsit messzebbre mennék. Egészen pontosan Dél-Amerikába.

A csokoládé alapanyaga a kakaóbab, amely a 12-18 méter magasra megnövő Theobroma cacao nevű fa termése. 
A theobroma szó jelentése "istenek eledele", ami egyben kifejezi azt is, hogy az értékes termés az emberiség egyik legfinomabb csemegéje. Ez a trópusi örökzöld vadon terem Közép- és Dél-Amerikában, Afrikában és Ázsia egyes részein. A kis sárga magok húsos hüvelyben nőnek. 
A nyers kakaót először fermentálják, majd megpörkölik. A kakaóbab héja megbarnul, törékennyé válik. A magot megszabadítják ettől a héjtól és addig őrlik, amíg folyékony masszát nem kapnak. A masszát kisajtolják, végül előáll a zsíros kakaóvaj és a kakaópor. Az étcsokoládé úgy készül, hogy a folyékony masszához cukrot és újabb kakaóvajat kevernek. A tejcsoki kakaómasszájához csak sűrített tejet adnak. A fehér csokoládé kakaóvajból, cukorból és tejből készül. 
A mai Mexikó területén élt maja indiánok már i.sz. 600 körül használták a csokoládé bizonyos változatát, amelynek mágikus erőt tulajdonítottak: vallási szertartásokban, illetve gyógyszerként használták láz, köhögés és terhességi depresszió ellen. Ők a pörkölt és őrölt kakaóbabhoz vizet, kukoricalisztet, vaníliát és csilit adtak.
A maják keserű kakaóitalát az aztékok vaníliával és mézzel édesítették. Náluk a csokoládé gazdasági értéke kapott hangsúlyt: a nemesek italának tartották, és fizetőeszközként használták, például az adót is kakaóbabban fizették.
A csokoládé 1700 körül vált a közember számára is elérhetővé, ekkor az ún. csokoládéházak éppen annyira népszerűek voltak, mint a kávéházak.

A csokoládé jó hatással van az idegápályák működésére, ezért dolgozatok előtt fogyasztása ajánlott! 

Manapság már rengeteg ízben, töltelékkel, vagy anélkül is lehet kapni, ahogy Artúr szereti...

Mindegy, hogy miért esszük, a lényeg hogy finom.

Ennyi volt a móka mára, zárul Viti mókatára.