A tegnapi irományomat több helyen átvariáltam, ezért, úgy döntöttem, helteszem az egész cikket. Talán egy kicsit száraz lehet így képek nélkül, de csak a baj van azzal, hogy hogyan illesszem be a webszerkesztőbe. Ezért a képek a végére kerültek. Ez a cikk egy hetes gyűjtőmunkámba telt, a központi könyvtárban, illetve az interneten. A felhasznált irodalmak lisájával nem untatlak, de ha valaki kéri, szívesen elérhetővé teszem. Külön köszönet Áronnak, és Dominak a keresésben való segítségért.
Az Eszkimó vallás és mitológia
Az Eszkimók Amerika őslakói, tehát az indiánok
közé tartoznak, ezért a vallásuk is sokban hasonlít rá. Másfelől valószínűleg rokonságban álltak az ázsiai sarki népekkel, sőt a mongolokkal is .
Magukat inuit-nak, vagyis embernek vagy igazi embernek nevezték. Az eszkimó név indián eredetű és ez nyershús evőt jelent, ami természetesen nem volt igaz.
Az eszkimók úgy gondolták hogy mindennek (egy kőnek, egy hegycsúcsnak, egy szélnek, egy égtájnak és egy érzésnek is, ugyanúgy mit az embernek) lelke van, ezt inuának - birtokosnak nevezték. A törzsi varázslókban -angekokokban- megvan a képesség, hogy meglássák a láthatatlan lelkeket. Ezen alapszik a varázslatuk nagy része.
Az angekok inasok csak hosszú tanulmányok, és egy speciális utazás után válhatnak felavatott sámánná. A tanoncot el kell hogy ragadja egy medve, a medve karmaiból ki kell hogy szabadítsa egy rozmár, ivarszerveinél fogva el kell hogy hurcolja az ég pereméig, és ott föl kell hogy falja. Csontjai onnan hazavándorolnak, találkoznak húsrészeikkel, egybenőnek úgy, hogy megint épkézláb ember, és angekok legyen belőle. Az a képességük, hogy felismerik emberek betegségeit, és az általuk látott lelkeken keresztül kárt okzhatnak másoknak.
Az inuák általában láthatatlanok, de szikra, vagy láng, esetleg apró, goromba arcú manó
formájában, a veszélyes alakjukban is megnyilvánulhatnak. Az emberek, állatok lelkét tarniknak hívták. A tarrak szó árnyat jelent, tehát lehetett valami összefüggés a lélek és az ember árnyéka között. A grönlandiak szerint viszont a lélek egy a kezüknél is apróbb élőlény. Más felfogás szerint az embernek két lelke van: az árnyéka, és a lehelete. Az angekokok ezeket külön-külön gyógyították, például ha a sámán rálehel a betegre, új lelket ad neki. Megint más nézetek szerint az embernek sok lelke van (a legnagyobb a gégében) minden testrészünkben, és ha elűzik a helyéről akkor az adott testrész megbetegszik. Sokszor megesik, hogy a lélek elhagyja helyét, legtöbbször élénk álmaink alatt cselekszi ezt. Elmegy vadászni, vagy csak más elfoglaltságot keres. Máskor viszont a lélek marad otthon és az ember megy vadászni – így magyarázzák a honvágyat.
Az eszkimók jelentős, és talán egyetlen, istene (a Nagy Szellemen kívül) a víz, és tengeri lények úrasszonya, Szedna. Ő is olyan, mint a többi indián isten, tehát máshol, máshogy hívják. Például Nyugat-Grönlandon Arnakuagasszaknak, Kelet-Grönlandon Imap-inuának, a kanadai eszkimók pedig Nuliajuknak hívják. Szedna a tengerek mélyén él és az állatokon uralkodik, majd időről időre átad belőlük az embereknek. Az inuitok úgy tartják hogy a bűneik mocsokként ragadnak az istennő hajába, aki ettől mérges lesz és távol tartja a tengeri állatokat, ezzel éhínségeket okoz a falvakban.
Érdekesség, hogy az eszkimó mitológiában nincsen világteremtésről szóló történet. Ők úgy gondolják, hogy a világ mindig volt és mindig lesz. Az ember teremtésével sem foglalkoznak sokat. A többi valláshoz képest elég egyszerűen képzelik el. Nem szerepel benne, hogy a Nagy Szellem miből, vagy az, hogyan teremtette az embert. Az egyik, a nő teremtéséről szóló mondájukban egy gyermek nagyon magányos, ezért megkéri Manitou-t, hogy teremtsen neki asszonyt. Másnap, amikor a fiú felébred, az asszony már mellette van, és ételt ad neki. A mondát a közhelyként ismert, „Még most is élnek.” zárja le. Más mondák szerint az ember növényként nőtt ki a földből, majd egy földhalommal házasodott össze. A földhalom lánya volt az első asszony. Az európai emberek, illetve indiánok teremtését egy történetben magyarázzák, mely szerint egy eszkimó asszony egy kutyához ment feleségül. Nászukból emberek és kutyák egyaránt születtek. A kutyákat egy csizmatalpon tengerre tette, hogy benépesítsék Európát, az embergyermekeket pedig a szárazföld belső részére tette – belőlük lettek az indiánok. Több indián népnél is megtalálható a kutya-nő pártól való származás. Más dolgok származását, saját cselekvéseikre vezetik vissza. A halak úgy keletkeztek, hogy egy inuit fát vágott, és a faforgács belehullott a vízbe. Ezekből lettek a tengeri állatok. A cápa egy eszkimó asszony szél által elfújt kendőjéből lett.
Mint általában minden vallás az inuit is választ keresett a megmagyarázhatatlan történésekre. A halál oka egyesek szerint egy öregasszony kívánsága volt a Nagy Szellemhez, mások szerint a kígyó és a tetű versenyfutásának tétje, ahol a tetű nyert, tehát az emberek halandóak.
Az égitestek valamikor emberek voltak. A hold foltjai úgy keletkeztek, hogy a Nap és a Hold mint a többi földi ember, egy házban laktak. A Nap a nővér, a Hold az öccse. A Napot minden éjjel meglátogatta egy rénszarvas bundába öltözött férfi. A Nap elhatározta, megtudja ki a szép ember, ezért egy nap bekormolta a férfi hátát. Másnap, már a Hold foltos volt. Ekkor a nővér odadobta öccsének levágott emlőjét, és elmenekült előle. Azóta is kergetik egymást az égen.
Az eszkimók szerint a menydörgés két, egy kövön veszekedő asszony hangja, akik a követ rángatják. Eközben felborul a mécsesük, amit a villámnak feleltetnek meg.
A ködöt egy iszákos szörny hozza létre, aki olyan sokat iszik, hogy megreped, és kiáramlik belőle a gőz.
Az eszkimó vallás fontos eleme az amulett. Amulettje mindenkinek van. A férfiaknak a nyakukban, fókabőrbe varrva, a nőknek a hajuk közé rejtve. De ugyanúgy találni amulettet a kajakban és a háztetőben, mint a sátor bőrfalába rejtve. Az amuletteket a gonosz szellemek távoltartására használják, és betegségeket gyógyítanak velük. Áldozatot nagyon ritkán mutatnak be. Néha rókafarkat áldoznak egy istennek, hogy eredményes legyen a halászat, vagy ételt, italt, gyöngyöket dobnak a tengerbe. Az egyetlen lény amitől félnek, a kivitok. Ez a lény megfeleltethető a Jeti-nek, illetve a kanadai bigfoot-nak. Ez az a szörny, amit felelősnek tartanak minden rosszért. Ha valamijük eltűnt, a kivitok lopta el, ha valakit betemet a lavina, a kivitok tette, ha egy inuit belefullad a vízbe, és a holttestét nem veti partra a hullámzás, akkor az illető a hegyekbe ment, és kivitok lett.
Az inuitok vallása és mitológiája legalább olyan gazdag, ha nem gazdagabb, mint az összes többi vallás. Az eszkimók vallása több ezer év után is fennmaradt, annak ellenére, hogy az állandó népesség alig néhány ezer fő környékén ingadozott.
Felhasznált Irodalom:
Mythology – An illustrated encyclopedia; 1980 New York; Edited by: Richard Cavendish
Monika és Udo Tworuschka: A vallások világa; Helikon: 2008
Mitológiai Enciklopédia-Hoppál Mihály (szerkesztő); Gondolat: 1988
Szimonidesz Lajos-A világ vallásai; Könyvértékesítő Vállalat: 1988
A világ teremtése-amerikai mondák és legendák-Rozsnyai Katalin; Nótárius: 1991
Megkérek mindenkit, hogy akár elgépelést, akér stilisztikai hibát talál benne szóljon! Köszönöm!
